Gauss-tétel - példák


Itt két példa olvasható a divergenciatétellel (avagy Gauss-tétellel) kapcsolatban.


1. példa

Számoljuk ki az \$\iint_S \mathbf F \cdot d\mathbf S$\ felületi integrált, ahol a vektormező: $$ \mathbf F = \left(3x + z^{77},\; y^2-\sin x^2z, \;xz+ye^{x^5} \right) $$ , az S felület pedig egy téglatest: $$ 0 \leq x \leq 1, \quad 0 \leq y \leq 3, \quad 0\leq z \leq 2 $$ A feladatban használjuk a felületből kifelé mutató n normálvektort.

Megoldás: Mivel a vektormező igen "csúnya", közvetlenül a felületi integrált nehéz lenne kiszámolni. Viszont az F divergenciája már elég szép: $$ \mbox{div} \mathbf F = 3 + 2y + x $$
Tehát érdemes a divergencia-tételt használni az integrál kiszámításához, ami azt jelenti hogy a felületi integrált "áttranszformáljuk" egy hármas integrállá: $$ \iint_{S} \mathbf F \cdot d \mathbf S = \iiint_B \mbox{div}\mathbf F \; dV $$ ahol most B jelöli feladatban megadott a téglatestet: $$ 0 \leq x \leq 1, \quad 0 \leq y \leq 3, \quad 0\leq z \leq 2 $$

Tehát ki kell számolnunk a div F hármas integrálját a B-n, és így megkapjuk a felületi integrált: $$ \begin{align} \iint_{S} \mathbf F \cdot d \mathbf S &= \int_0^1 \int_0^3 \int_0^2 (3+2y+x)\; dz \;dy \;dx\\ &=\int_0^1 \int_0^3 (6+4y+2x) \; dy \;dx \\ &= \int_0^1 (18 + 18 + 6x)\;dx\\ &= 36+3 = 39 \end{align} $$

2. példa

Legyen a vektormezőnk \$\mathbf F = (xy^2, yz^2, x^2z)$\. Számoljuk ki a felüeti integrált a divergencia-tétellel.
A felület most legyen az origó középpontú \$r = 3$\ sugarú gömb. A normálvektor újra a felületből "kifelé" mutat.

Megoldás: Először ki kell számolnunk a divergenciát: \$\mbox{div} \mathbf F = y^2+z^2+x^2 $\.
Ezután a hármas integrál így néz ki: $$ \iiint_B (y^2+z^2+x^2) dV $$ ahol B az origó középpontú gömb melynek sugara \$r=3$\.

Ahhoz, hogy kiszámoljuk ezt a hármas integrált áttérünk gömbi koordinátákra. Ha gömbi koordinátákban vagyunk, akkor a fenti gömböt egyszerűen leírhatjuk: $$ 0 \leq r \leq 3, \quad 0 \leq \theta \leq 2\pi, \quad 0 \leq \phi \leq \pi $$
Egyrészt ugye \$y^2+z^2+x^2 = r^2$\. Másrészt tudjuk, hogy a Jacobi determináns most \$r^2\sin\Phi$\.
Tehát a \$dV = r^2\sin\Phi \;d\Phi \; d\theta\; dr$\ lesz: $$ \begin{align} \int_0^3 \int_0^{2\pi} \int_0^4 r^4\sin \phi \; d\phi \; d\theta\;dr &= \int_0^3 \int_0^{2\pi} [-r^4 \cos \phi]_{\phi = 0}^{\phi = \pi} \; d\theta\; dr\\ &= \int_0^3 \int_0^{2\pi} 2r^4 d\theta\;dr\\ &= \int_0^3 4\pi r^4 dr = \frac{4\pi r^5}{5}\bigg|_0^3 = \frac{972\pi}{5} \end{align} $$

0 Komment

Szólj hozzá!

Az email cím nem lesz publikálva!

LaTeX kódot is írhatsz a $$ ... $$ vagy \$ ... $\ közé helyezve.
Komment előnézet:

Név

Captcha:

Nincsenek rendesen kitöltve a mezők! Komment hozzáadva